Napi zene 2.

Azon gondolkodtam, hogy baromira behálózott engem a net. Ezt persze nem tartom bajnak (bár tudom, erről megoszlanak a vélemények, elidegenedés a társadalomtól, satöbbi… ), mivel nagyságrendekkel több dologhoz juthatok hozzá, általában ingyen és lényegesen gyorsabban (pl. hírek és elemzések, amik nekem elég fontosak tanulmányi előmenetelem szempontjából is ezt most kurva komolyan mondtam ám), de amihez mégsem, még ezt is megnézhetem, hogy a való világban hogyan lehet hozzáférni (asszem, kicsit elvontra sikeredett most ez a mondatszerkesztésem ). De most, hogy írnám a Napi zene 2. bejegyzést, épp átgondoltam, mi minden is fut most ezzel kapcsolatban:

1., Word – ebben írom a bejegyzést

2., Mozilla Firefox – ebben fogom megnézni, hogy néz ki, amit itt összeírtam

3., LimeWire PRO – mivel a szám perpillanat nincs fent a gépemen, és hiányzik

És ez csak épp ehhez az egy dologhoz szükséges (emellett a háttérben a Diablo 2 is fut, mivel éppen matek szigorlatra készülök, ami holnap lesz ). Ja, és megy a VeohTV, ami eszembe juttatta, hogy épp ezt a zenét szeretném felpakolni. Igen, jut is eszembe: ezt a számot szeretném ajánlani, nem mintha annyira ismeretle lenne, csak most hallottam, és nosztalgiázni támadt kedvem (amellett, hogy a Placebo még mindig nagy kedvencem, bár nagy sokk volt nekem, amikor a Sleeping with Ghosts megjelenésekor az énekes tüsire vágatta a haját ).

Placebo – Special Needs

És a Youtube-on a klipje, hát… Annyira nem szép (már látványvilágát értve, természetesen , mint pl. a Pure Morning de érdekes ötleten alapul.

Ui.: nézzetek VeohTVt. Rajta van minden, ami eddig a Stage6-en voltm plusz keres még pár videómegosztó oldalon (ezt még pontosan nem látom át, de hagyjuk…). És le is lehet vele tölteni videókat, egy kattintásra. Egy csomó edzés-videóm innen van. Az Ezüst Nyíl sorozatról (gyermekkorom egyik kedvenc meséje ) már nem is beszélve.

Dizájnos almatáska

Már a Borsa is megírta, de hát nem hagyhattam ki, amint megláttam, tudtam: ezt muszáj lesz feltenni mindkét blogomra, hát nehogy az embereknek csak egy pici töredéke is lemaradjon világunk nagyszerű találmányairól. Kezdődött minden a banántartóval (amit a Mountex-boltokban lehet beszerezni, évek óta, de mikor először láttam, azért az is hanyatt vágott – persze már a svéd gyermekversek is megénekelték, milyen jó lenne, ha lenne a banánon zipzár ), most meg az almatartó… mit is beszélek… dizájn almatáska á la Hermés. Nehogy az az egyszem csoffadt alma, amit nem is értem, hogy lehet nem egyben megenni, véletlenül nájlonzacskóba kényszerüljön.

Hát ez volna az… De most gyorsan visszaülök a tankönyveim mellé, és úgy teszek, mintha halálos iramban készülnék a holnapi (!!!) matek szigorlatomra. BYE.